A rendk�v�l sikeres politikai, t�rt�nelmi, �st�rt�neti, zenei t�mak�r�ket bemutat� �rt�kel� hetilap hal�la jelzi a nemzetinek mondott jobboldal megosztotts�g�t, adott esetben �nz�s�t �s tov�bbgondolkod�s�nak hi�ny�t is. M�g a baloldalon �rv�nyes�l az �lni �s �lni hagyni elv gyakorlati megval�s�t�sa, addig a jobbon �s a jobbsz�len a csak mi, ide nek�nk mindent, s m�snak semmit szeml�let t�kr�z�dik. Toroczkai L�szl�, a Magyar Jelen f�szerkeszt�je szeretne tov�bbra is hinni a magyar felt�mad�sban. Volt egy hetilap, amelyet nem befoly�solt p�rtpolitikai �rdek, ahol a megsz�laltatott interj�alanyok szelekt�l�sa nem politikai �s szem�lyi megfontol�sok alapj�n t�rt�nt. Volt egy hetilap, amely egyform�n pr�b�lt sz�lni a nemzetben gondolkod� �reghez, fiatalhoz, dolgoz�hoz �s �rtelmis�gihez. Besz�molt egy szervez�d� civil mozgalom, a K�rp�t-medenc�ben jelen l�v� Hatvann�gy V�rmegye Ifj�s�gi Mozgalom mindennapos harc�r�l, teret engedett a nemzeti rocknak, mint �sszetart� lelkes�t� zenei m�fajnak. Foglalkozott a hi�nyos t�rt�nelmi ismeretek p�tl�s�val, a magyar identit�studat er�s�t�s�vel. Helyet kaptak a nemzetinek mondott p�rtok k�zlem�nyei, oknyomozott az �js�g a magyars�g fennmarad�s�t �rint� k�rd�sekben, sz�lt az �szhez, a sz�vhez �s a l�lekhez. Seg�ts�g�vel bej�rhattuk az elszak�tott nemzetr�szeket, s megismerkedhett�nk olyan szem�lyis�gekkel, akik �nzetlen�l munk�lkodnak a magyar �let jobb�t�s�n, a hazaszeretet kifejez�s�nek elfogadhat�s�g�n. Most megsz�nt a szabads�g lapja, amely szabadon sz�lt olvas�ihoz, �s ahol az �js�g�r�k szabads�g�t sem korl�tozt�k az �gynevezett fels�, k�ls� t�nyez�k. Nem seg�tett senki sem az �gymond nemzeti oldalon, hogy az �js�g fennmaradhasson, a hazaszeretetet �s a nemzeti objektivit�st pedig nem lehet p�nzre v�ltani. Sokan azt hitt�k, a Magyar Jelen m�g�tt p�rtok, p�nzemberek �llnak. Ezt hiszik a Rockszerd�r�l is, amely szint�n hasonl� neh�zs�gekkel k�zd. Sem a Magyar Jelent, sem a Rockszerd�t nem t�mogatja k�v�lr�l senki sem, nem jelezte a magyar nemzeti burzso�zia, hogy b�rmilyen form�ban is seg�ti a fennmarad�st. Ahogy Toroczkai L�szl� beletette minden�t az �js�gba, �gy cselekedt�nk mi is online k�z�leti napilapunkkal, s �gy f�l�tt�nk is Demokl�sz kardjak�nt lebeg a finansz�roz�shi�ny. A nyomda, a terjeszt�k p�nzt k�rnek, s ha nem kapnak, k�m�letlen�l le�llnak. Ez �gy is van rendj�n a piacgazdas�gban, csakhogy m�g a baloldal mindent megtesz egym�s seg�t�s��rt, addig a jobboldalnak - legal�bbis ezen a t�ren - csup�n sop�nkod�sra, s nem egy esetben csak a k�r�r�mre futja. Toroczkai L�szl�, a lap f�szerkeszt�je az utols� Magyar Jelenben foglalta �ssze gondolatait, amelyet teljes terjedelm�ben al�bb k�zl�nk. Felt�madunk(?)! " ... (a zsid�k) Felel�nek �s mondan�k n�ki: A mi aty�nk �brah�m. Mond� n�kik J�zus: Ha �brah�m gyerekei voln�tok, az �brah�m dolgait cselekedn�tek. �mde meg akartok engem �lni, olyan embert, aki az igazs�got besz�ltem n�ktek, amelyet az Istent�l hallottam... Ha az Isten volna a ti aty�tok, szeretn�tek engem: mert �n az Istent�l sz�rmaztam �s j�ttem... Ti az �rd�g aty�t�l val�k vagytok, �s a ti aty�tok k�v�ns�gait akarj�tok teljes�teni. Az ember�l� volt kezdett�l fogva... Mivelhogy pedig �n igazs�got sz�lok, nem hisztek n�kem" (Jn 8, 39-45). "�n az�rt sz�lettem, �s az�rt j�ttem e vil�gra, hogy bizonys�got tegyek az igazs�gr�l" - mondja J�zus, aki b�n��l a zsid�k csup�n annyit tudnak felhozni, hogy istenk�roml�st k�vetett el. Ez�rt pedig meg akarj�k �lni: "Viv�k az�rt J�zust Kajaf�st�l a t�rv�nyh�zba... Kim�ne az�rt Pil�tus � hozz�jok, �s monda: Micsoda v�dat hoztok fel ez ember ellen? Felel�nek �s mond�k n�ki: Ha gonosztev� nem volna ez, nem adtuk volna �t a te kezedbe. Mond� az�rt n�kik Pil�tus: Vigy�tek el �t ti, �s �t�lj�tek meg �t a ti t�rv�nyeitek szerint. Mondan�k az�rt n�ki a zsid�k: Nek�nk senkit sem szabad meg�ln�nk" (Jn 18, 28-31). Mindez pedig azt jelenti, hogy �k ugyan akarj�k J�zus hal�l�t, de az �t�letet Pil�tusnak kell meghozni. Meg is hozza, de a t�rv�nyek �rtelm�ben egy letart�ztatottat szabadon lehet engedni. A zsid�k Barab�s szabadon enged�se mellett d�ntenek, ami egyenl� J�zus hal�los �t�let�vel. A zsid�k J�zus ir�nti gy�l�let�re tal�n n�mi magyar�zattal szolg�l a Talmud (Rohling �goston: A talmudzsid�,1872) egyik mondata: "Ki a zsid� vall�s valamely r�sz�t tagadja, az eretnek �s epikuraeus, �s az ember k�teles az olyat gy�l�lni, megvetni �s kiirtani, mert mondatott: Vajjon ne gy�l�ljem azokat, oh uram, kik t�ged gy�l�lnek?" Ha v�gign�z�nk a magyars�g sors�n, sokatmond� hasonl�s�gokra bukkanunk n�p�nk �s J�zus t�rt�net�ben. J�zus "az�rt j�tt e vil�gra, hogy bizonys�got tegyen az igazs�gr�l". A szeretet vall�s�t hozta mag�val, a "szeretet egyenl� az �ldozattal" gondolat�t. Az �rtelmetlen gy�l�let �ldozata lett. A magyars�g k�ldet�s�t maga a Szentatya fogalmazta meg egyik volt miniszter�nknek p�r �ve: a magyars�g feladata az igazi kereszt�nys�g visszaad�sa Eur�p�nak �s a vil�gnak. �seinkr�l, a szk�t�kr�l, legnagyobb tisztelettel �s elismer�ssel sz�l minden �kori forr�s. A tud�s n�p�nek tartott�k �ket. Haz�nk ter�let�r�l soha nem indult ki ter�letszerz� h�bor�, soha senkit se akartunk elfoglalni, leig�zni. A vall�sb�k�t el�sz�r Erd�lyben mondt�k ki, Szent Korona tanunk a vil�g els� demokratikus alkotm�ny�nak is tekinthet�. Ennek ellen�re, mi�ta �rp�d�k honvisszafoglal�sa megt�rt�nt, �gy t�nik, a "gy�l�lni, megvetni �s kiirtani" elvet pr�b�lj�k gyakorolni rajtunk. Szent Istv�n idej�re az els�sorban a zsid� Saulb�l lett P�l tan�t�s�ra alapozott r�mai egyh�z Eur�pa-szerte ki�p�tette hatalm�t. A R�ma �ltal k�ld�tt papok megmagyar�zhatatlan m�don gy�l�ltek �s irtottak mindent, ami dics� m�ltunkra eml�keztetett. A teljess�g ig�nye n�lk�l folytassuk! A Habsburgok magyarok elleni gy�l�lete messze t�lmutat azon, amit a leig�z� �rez a leig�zott ir�nt. Eml�thetj�k az 1919-es 133 nap borzalmait, Kun B�l�t, Szamuelyt �s a t�bbieket... A bolsevik horda gy�l�lett�l habz� sz�jjal akart kiirtani mindenkit, aki m�st gondolt, mint �k. Trianon f�jdalma m�ig nem enyh�l. Az�ta m�r sz�zszor �s ezerszer bebizonyosodott, hogy megsemmis�t�s�nkre val� t�rekv�s volt a dikt�tum egyetlen c�lja. Arra, hogy a politikai ellenfelekkel hogyan b�ntak az �VH b�rt�neiben, m�g sokan eml�keznek. Vajon nem a "megvetni, gy�l�lni �s kiirtani" elv �rv�nyes�lt a v�rszag� pinc�kben? Ma m�r egyetlen logikusan gondolkod� ember se hiszi azt, hogy a kiirt�sunkra ir�nyul� t�rekv�sek befejez�dtek volna 1989-ben. Mert mi m�snak, mint a kiirt�sunkra ir�nyul� t�rekv�snek lehet nevezni mindazt, ami a magyar emberek rov�s�ra tesznek a k�lf�ldi nagyt�ke �rdek�ben? Mi m�s, ha nem a gy�l�let testes�l meg akkor, amikor a magyar parasztnak �ngyilkoss�got kell elk�vetnie, ha - mik�zben 3500 milli�rd forint t�nik el k�t �v alatt a korm�ny kez�n - nincs p�nz az oktat�sra, a fels�oktat�sb�l kell embereket elbocs�tani, k�rh�zakat privatiz�lni, ha sz�zezrek k�ptelenek kiv�ltani gy�gyszereiket, ha olyan az ad�z�si rendszer, hogy k�ptelen a magyar kisv�llalkoz� meg�lni, mik�zben a k�lf�ldi bankok extra nyeres�get k�nyvelnek el? Mi ez, ha nem n�pirt�s? Egyre ink�bb �rezz�k, hogy az utols� �r�hoz k�zeled�nk. A "megvetni, gy�l�lni �s kiirtani" elv�t �rezz�k nap mint nap: a Tilos R�di� b�ntetlen�l a kereszt�nyek kiirt�s�ra buzd�that, egy mag�t zsid� �rtelmis�ginek defini�l� f�rfi bevallja, hogy "mi jobban gy�l�l�nk benneteket, mint ti minket", nem m�lik el nap, hogy magyars�gukban ne al�zn�k meg az embereket... �gy �rezz�k, tal�n a gy�l�let el�rte tet�fok�t: eljutottunk ugyanis addig, hogy a t�rv�nyesnek mondott v�laszt�sokon hatalomra ker�lt magyar korm�ny magyarellenes. A korm�ny int�zked�seinek k�vetkezt�ben egyre kil�t�stalanabb a magyarok sorsa... �gy t�nik, "meg akarnak minket �lni" ... noha mi csak "bizonys�got" akarunk tenni hit�nkr�l... Noha nem akarunk m�st, csak hit�nk szerint �lni... J�zus p�ld�j�n�l maradva: tudjuk, �ldozat n�lk�l nincs felt�mad�s. Lehet, hogy t�bbs�g�nknek val�ban el kell pusztulnia ahhoz, hogy egyszer v�gre felt�madjon a nemzet? Ahogy a fuldokl� s�llyed egyre m�lyebbre a v�zben, amikor is jobb, ha m�r lemegy eg�szen a t� alj�ra, mert onnan legal�bb el tud rugaszkodni?