"Az Eur�pai Parlament meg�llap�tja, hogy a kisebbs�gek v�delm�nek �ltal�nos jav�t�sa kieg�sz�t�sek�nt a magyar kisebbs�g v�delm�re t�bblet-int�zked�seket kell tenni a szubszidiarit�s �s az �nkorm�nyz�s (auton�mia) elveinek tiszteletben tart�s�val." Ezt a javaslatot t�rgyalta m�rcius 29-�n, illetve fogadta el m�snap az Eur�pai Parlament K�l�gyi Bizotts�ga, a Rom�nia uni�s csatlakoz�si k�relm�r�l sz�l� jelent�stervezet vit�j�ban. A bizotts�gi javaslatr�l k�t h�t m�lva d�nt az Eur�pai Parlament. A Sz�kely Nemzeti Tan�cs megkeres�se nyom�n Michl Ebner, a D�l-Tiroli N�pp�rt EU-k�pvisel�je �t m�dos�t� ind�tv�nyt terjesztett el� Pierre Moscovici jelent�s�hez. A franciaorsz�gi szocialista raport�r tervezet�ben eredetileg sz�t sem ejtett az erd�lyi magyarokr�l, �m a m�dos�t� ind�tv�nyok nyom�n � javasolta az elfogadott sz�veget - �rja k�zlem�ny�ben az MVSZ. "A Sz�kely Nemzeti Tan�cs diplom�ciai sikere korszakos jelent�s�g�, hiszen az Eur�pai Parlamentben tette fel Sz�kelyf�ld auton�mi�j�nak k�rd�s�t most, amikor a budapesti �s bukaresti politikusok egyar�nt igyekeznek elhallgatni, elhallgattatni az auton�mia-t�rekv�seket, azok k�vetkezetes sz�sz�l�it" - jelentette ki Patrub�ny Mikl�s, a Magyarok Vil�gsz�vets�ge eln�ke. Az 1996-ban elfogadott, �s valamennyi akkori magyarorsz�gi parlamenti p�rt, illetve K�rp�t-medencei magyar szervezet al��r�s�val ell�tott k�z�s auton�mia-nyilatkozat vonatkoz�s�ban az al��r�k t�bbs�ge r�sz�r�l ma m�r csak a hallgat�s k�z�s. Az MVSz eln�ks�ge 2005. febru�r 18-�n ind�tv�nyozta, hogy a rom�n EU-csatlakoz�si szerz�d�s al��r�s�nak legyen felt�tele az auton�mia-t�rekv�sek t�mogat�sa. A br�sszeli vit�val egyid�ben, m�rcius 29-�n t�rgyalt a budapesti parlament K�l�gyi Bizotts�ga Rom�nia EU-csatlakoz�si szerz�d�s�nek Magyarorsz�g r�sz�r�l t�rt�n� al��r�s�r�l. A bizotts�g eln�k�nek megkeres�s�re Csap� J�zsef, a Sz�kely Nemzeti Tan�cs nev�ben k�rte az eln�k�t, a Fidesz orsz�ggy�l�si k�pvisel�csoportj�t �s rajta kereszt�l a Magyar Orsz�ggy�l�st, hogy addig ne hagyja j�v� Rom�nia EU-csatlakoz�s�ra vonatkoz� hat�rozat�t, "am�g Sz�kelyf�ld auton�m k�zigazgat�si r�gi�t - a sz�l�f�ldj�n t�bbs�gben lev� magyar nemzeti k�z�ss�g �nazonoss�ga v�delm�re szolg�l� hat�sk�r�kkel �s int�zm�nyekkel egy�tt - t�rv�ny �ltal l�tre nem hozz�k". A Sz�kely Nemzeti Tan�cs kor�bban hat�rozatban sz�l�totta fel az Eur�pai Parlamentet, annak tagjait is, hogy Sz�kelyf�ld auton�mi�j�nak t�rv�ny �ltali szavatol�sa legyen Rom�nia EU-csatlakoz�s�nak felt�tele. A k�r�s ellen�re a budapesti bizotts�g egyhang� szavaz�ssal t�mogatta a Rom�nia �s Bulg�ria EU-csatlakoz�si szerz�d�s�nek al��r�s�r�l sz�l� hat�rozati javaslatot, pedig annak 12 oldalas indokl�s�ban, illetve a hat�rozathoz mell�kelt t�bb mint 900 oldalas csatlakoz�si szerz�d�sben egy sz� sem esik az erd�lyi magyarokr�l vagy Sz�kleyf�ld auton�mi�j�r�l. A csatlakoz�si szerz�d�s ugyanakkor tartalmazza pl. a Bolg�r K�zt�rsas�g nyilatkozat�t, miszerint a cirill �r�sm�d egyike lesz az Eur�pai Uni�ban hivatalosan haszn�lt h�rom �b�c�nek. Eur�pa kultur�lis �r�ks�g�nek e jelent�s r�sze egyedi bolg�r hozz�j�rul�s az Uni� nyelvi �s kultur�lis soksz�n�s�g�hez. K�z�lj�k Michl Ebner h�rom m�dos�t� javaslat�t Pierre Moscovici k�pvisel� Rom�nia uni�s csatlakoz�si k�relm�r�l sz�l� jelent�stervezet�hez. (Forr�s http://www.europarl.eu.int) 1. Az Eur�pai Parlament m�ly sajn�lat�nak ad hangot, hogy b�r a kisebbs�gek v�delme �ltal�nos javul�son ment kereszt�l, tov�bbra is fenn�llnak probl�m�s esetek, mint amilyen a sz�kelyek (erd�lyi magyar kisebbs�g) helyzete; 2. Az Eur�pai Parlament megjegyzi, hogy a magyar kisebbs�g, a sz�kelyek, k�relmet ny�jtottak be az auton�m st�tuszra, �s rem�li, hogy a [rom�n] korm�nyzat ezt a lehet� leghamarabb elismeri; 3. Az Eur�pai Parlament rem�li tov�bb�, hogy a ter�let k�zigazgat�si c�l� �j feloszt�sa a kisebbs�gek sz�m�ra nem eredm�nyez semmif�le negat�v hat�st az EU-t�mogat�sok vonatkoz�s�ban.