T�l�l�strat�gia a funari korszak idej�n 2002-ben, a M�ty�s-szoborcsoport sz�zadik �vfordul�j�ra Gheorghe Funar egykori polg�rmester javasolta a helyi tan�csnak, hogy restaur�lj�k a f�t�ren �ll� m�eml�ket. A v�rosvezet� 500 milli� lejt akart kiutalni a k�lts�gvet�sb�l erre a c�lra, a v�rosi tan�csosok azonban att�l tartottak, hogy Funar �gy akarja elt�ntetni a kincses v�ros �kess�g�t. „K�r�l akart�k �llv�nyozni, de mi a garancia arra, hogy az �llv�ny »v�letlen�l« nem d�l el, mag�val r�ntva a szobrot is? Ha meg elsz�ll�tott�k volna, ki tudja, mikor ker�l vissza a hely�re – magyar�zta az alpolg�rmester. – A tan�csban akkor egyezs�g sz�letett: m�g Funar a polg�rmester, nem lesz szoborjav�t�s.” Boros J�nos hozz�tette: most m�r minden lehet�s�g megvan a kock�zat n�lk�li szoborjav�t�shoz. A restaur�l�si munk�latokr�l hivatalos egyeztet�sek m�g nem folytak, de az alpolg�rmester �gy tudja, meg lehet oldani a f�mr�szek teljes restaur�l�s�t a helysz�nr�l val� elsz�ll�t�s n�lk�l is. „Ha j�l tudom, �gy m�g nem jav�tottak fel k�zt�ri szobrot Rom�ni�ban” – mondta Boros J�nos. Rossz az alapzat min�s�ge „A szoborcsoport alapzata s�rg�s restaur�l�sra szorul” – h�vta fel a figyelmet Virgil Pop. A kolozsv�ri m��p�t�sz lapunknak kifejtette, az alapzat betonvasb�l k�sz�lt, ezt pedig k�lapok bor�tj�k. „1902-ben a vasbeton k�sz�t�se m�g gyerekcip�ben j�rt, a ma alkalmazott technik�val k�sz�lt vasbetonhoz k�pest a szobor alapzat�nak min�s�ge nagyon rossz” – �ll�tja a m��p�t�sz, aki nagyobb gondnak tartja, hogy a k�lapok k�z� �lland�an besziv�rgott a v�z, t�len ez megfagyott, �s a lapokat felfesz�tette. J�l l�that�, hogy a szobor nyugati sark�n egy j�kora darab teljesen lev�lt, �s szerinte ugyanez fenyegeti a t�bbi r�sz�t is. Mint r�mutatott, az alapzat k�t fel�vel� sz�rny�ban a vasszerkezetre �nt�tt beton nem el�g vastag. Mivel a k�lapok m�r nem v�dik t�k�letesen, itt is porlik a beton fels� r�tege. Virgil Pop arr�l is �rtes�lt, hogy a szobor f�alakj�nak feje a korr�zi� miatt ak�r lyukas is lehet, ez pedig m�r igen s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat az alkot�s �llag�t tekintve. A Transylvania Trust m�eml�k-fel�j�t� k�zpont szak�rt�i a szobor fel�j�t�si munk�latainak szakmai r�sz�r�l egyel�re nem tudtak v�lem�nyt mondani: kifejtett�k, az alkot�s �llag�t felt�rk�pez� alapos kutat�munk�ra van sz�ks�g, a restaur�l�si munk�latok r�szletei csak ezut�n �llap�that�k meg. Enged�ly n�lk�l ker�lt fel az alapzatra Funar f�mt�bl�ja A kolozsv�ri polg�rmesteri hivatal �s az Orsz�gos M�eml�kv�delmi Bizotts�g k�z�tti, lapunk birtok�ba jutott levelez�sb�l kider�l, a Gheorghe Funar �ltal a M�ty�s-szobor talapzat�ra helyezett, N. Iorga-id�zetet tartalmaz� f�mt�bla nem rendelkezik a sz�ks�ges enged�llyel. A m�eml�kv�delmi bizotts�g 1992 december�ben keltezett level�ben felsz�l�tja a polg�rmesteri hivatalt a t�bla elt�vol�t�s�ra, ami mindm�ig nem t�rt�nt meg. A dokumentumb�l ugyanakkor kider�l, a szobor h�ta m�g�tt �ll� hatalmas z�szl�tart�k fel�ll�t�s�t a bizotts�g hat�rozottan megtiltotta. A hat�rozatot – hab�r k�telez� �rv�ny� – a v�rosvezet�s figyelmen k�v�l hagyta. A m�eml�kek v�delm�re vonatkoz�, 2001/422-es sz�m� t�rv�ny szerint a m�eml�kv�delmi bizotts�g enged�lye n�lk�l v�grehajtott m�dos�t�sok b�ncselekm�nynek sz�m�tanak. 19 tonn�t nyom az alkot�s A M�ty�s-szobrot Kolozsv�r el�lj�r�s�ga eredetileg a millenniumi �nneps�gekre rendelte, de csak 1902. okt�ber 12-�n �ll�tott�k fel mai hely�n, a v�ros f�ter�n. K�sz�t�je Fadrusz J�nos szobr�szm�v�sz. A bronzalkot�s, amely 17 darabb�l �ll, a talapzattal egy�tt 6,5 m�ter magas �s kb. 19 tonna s�ly�, n�gy �ri�si vagonba csomagolva vonattal �rkezett Budapestr�l Kolozsv�rra. Felavat�s�n ott volt J�kai M�r is. L�z�r Lehel, Kr�nika